Amikor készültem kisfiam születésére, feltettem a kérdést: hogyan lehet egyformán szeretni két gyermeket? Hogyan tud kettészakadni egy anyai szív?  

Szerelem első látásra

Nekem bátyám van. Gyerekkorunktól kezdve éreztük, hogy anya-fia, apa-lánya az erősebb kapcsolat. Amikor megtudtam, hogy második gyermekem fiú lesz, rettegtem attól, hogy egyszer hasonlóan érezzenek ők is, mint mi a testvéremmel. Eldöntöttem, hogy mindent elkövetek majd, nehogy így legyen.

Szerelmes vagyok a férjembe. Szerelmes vagyok a lányomba. És szerelmes vagyok a fiamba. Van az a gondolat a szerelemről, hogy ha megtalálod a nagy Őt, akkor megérzed, mert beindul a kémia. Átéltem. Az érzést, hogy elönt a forróság és könnycsepp gyűlik a szemem sarkában. Hogy beleremeg az egész testem és a gombóc összegyűlik a torkomban. Hogy teljesen átszellemülök, szinte kilépek önmagamból. Ez akkor történt, amikor először tartottam a karomban a kisfiamat. És azóta nem tudom őt kívülről szemlélni. Csak rajongással...

Gyermeki bölcsesség

Imádom a lányom (5 és fél éves), oda vagyok érte! Naponta rácsodálkozom szépségére és okosságára, rendkívüli bölcsességére. Kreativitása és logikája, a környezetére jutó figyelme és szeretete óriási. Mindenkihez van egy jó szava. Imádja a kisebbeket, szívesen játszik nagyobbakkal. Nagyon szociális és rendkívül érzékeny a környezetében történő dolgokra. És korához képest nagyon bölcs. És szíven ütött, amikor először említette, hogy jobban szeretem az öccsét, mint őt. Még akkor is, ha ezt nem így fogalmazta meg, hanem a saját szavaival: többet vagyok a testvérével, mint vele.

Minőségi idő

Ettől rettegtem, mióta megtudtam, hogy lesz egy fiam! Hogy ez velem nem fordulhat elő! Hogy egyformán fogom tudni kimutatni a szeretetemet irántuk! És ekkor szembesített kislányom az igazsággal. Mit tehet ilyenkor egy anya? Te mit tennél, mit tettél hasonló helyzetben?

Megígértem neki, hogy csinálni fogunk anya-lánya programokat. Amikor csak ő és én vagyunk, és kizárólag rá figyelek és olyanokat csinálunk, amiket ő szeretne. Hogy az együtt töltött idő sokkal minőségibb legyen, mint ahogyan én gondoltam, hogy az. Mert én úgy hittem, hogy sikerült egyensúlyoznom és arányosan megosztani a figyelmemet. De nem sikerült... Őszintén bocsánatot kértem tőle és kértem, hogy ne haragudjon rám. Gyermeki őszinteségével válaszolta, hogy nem haragszik egyáltalán, nagyon szeret engem és csak szeretné, ha többet lennék vele. A szívem belecsavarodott.

Így hát eldöntöttem, hogy elcsórunk egy-egy napot az oviból. A kistesót reggel bekísérjük, mi pedig csavargunk, játszunk, kreatívkodunk. Legutóbbi anya-lánya napunkon ezt a csodás 3D pop-up virágos könyvet készítettük. Persze az öccsének is alkottunk, ez kislányom kifejezett kérése volt. És boldog volt. És én is boldog voltam. Hogy vele lehetek és boldognak láthatom.

Nem a barátnője akarok lenni, de még az is lehetek. Az anyukája vagyok és szeretném, ha tudná: bízhat bennem. Ez a legfontosabb.